x will mark the place

mostanában sok a real world dolog, amikor véleményt kell nyilvánítanom, szőlőfajtákról kell beszélnem, politikáról van szó meg a médiatörvényről, buszoznom kell mert vonatsztrájk van, határidők, hivatalos meghívók és az a helyzet amikor nagyon oda kell figyelnem hogy mit hogy ejtek ki mert az a legfontosabb. de közben pedig van az is, ami minden csak nem real. hosszú és részletes álmok, zselévodka és tömeggel táncolás, biztosnak hangzó de mégis elképzelhetetlen külföldi utazások fiúkkal, kiállítások és művészek akik ott vannak a szemem előtt folyamatosan, véletlen találkozás a metróaluljáróban és még sorolhatnám.
és ez a két dolog így együtt érvényes, azthiszem egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, de közben mégis van valami olyan világ, ahol többet számít a szexnél az, hogy ő is szereti a franciadrazsét.

rosszul vannak bekötve a dolgok és nem találom a megfelelő ideológiát ahhoz ami vagyok. az pedig még megmagyarázhatatlanabb hogy ennek lehet hogy még örülök is.

(egészen új dimenzióba került most a where i end and you begin)