csokifagyi

a megszámlálhatatlan alkalom fűben ülve tanulás után volt fűben ülve ropi-bor is egy este erejéig. aztán átsétáltam a városon egyedülhajnalban, minden sárga volt, orgonaillatú és egy kicsit homályos.
tegnap arról volt szó este, hogy az idő a legnagyobb ikonoklaszta és ennek a gondolatnak nagyon sok aspektusát látom a saját életemben is megjelenni mostanában. félek a hosszútávú tervektől, mert minél többet beszélünk róla annál inkább úgy érzem, nem csinálom jól...

ennek ellenére minden megy tovább, én és a városom békében élünk együtt, vacsorára halat sütök, anyák napjára sütit. jövő héten konferenciázok, újságcikkezek, interjúzok és viennafair.