harmonikus harmonika hang

szombat, november 25, 2006

don't be sad if i lose you in the street

a mi szobánkból bármi lehet mostmár. van egy szoba ami tele van falevelekkel. mi pedig mindig csak nevetünk. vagy alszunk. ha nem ez történik, az csak abban az esetben lehetséges ha nincs mi, hanem a két ember külön. anyukám régen mindig azt mesélte, hogy mennyire szeretett almát enni mikor egyetemista volt.
én pedig azt szeretem a legjobban, amikor elindulok valahová. nemszeretek megérkezni, nemszeretek ottlenni. elindulni szeretek csak. a folyamat egyéb része nemérdekel. vagy nem szabadna hogy érdekeljen.
van ez a life without buildings szám, a leanover, amit rajtam kívül mindenki utált a nyáron. az én számom. és egyátalán nem akarok rájönni hogy mire emlékeztet.
szeretnék nagyon sokáig aludni vagy legalábbis annyira szomorúnak lenni mint amennyire mások születésnapján szoktam.
na idén már tuti nem megyek korcsolyázni