i'm so alive

azthiszem ma kezdődött el a nyaram. mármint úgy igazán.
ma fogtam fel, hogy 2 hónapig biztosan nem kell tanulnom, ma először tehettem meg reggel, hogy bátran lustálkodhattam amíg akartam. most kezdtem el az első nyár-könyvem, megírtam az első nyár-cédém és volt budapesten-sétállgatás is délután. ami valahogy egészen más mint vidéken naplementét nézni a vidámházaspár háza előtt, vagy más egy este-éjszaka rohangálásnál is.
ez olyan, amikor így ebéd után elindulok a vonattal, nincs tömeg viszont annál melegebben tűz a nap, mindig elrontom hogy melyik oldalra üljek így egész úton melegem van. olvasok és sárga táska van nálam. pesten aztán mindenhová gyalog megyünk, másokról beszélgetünk, fagyizunk vagy sültkrumplit eszünk.
voltunk ám egy csodálatosan illatos helyen is, ahol szerelmes lettem két vagy három illatba. és boldog is lettem tőlük, valami egészen furcsa ez a jelenség. folyton bebizonyosodik, hogy valójában minden érzékemhez őrülten ragaszkodom. így ma annak örülök, hogy érzem az illatokat.
ó és itt jön a játék megint, amit minden nyáron játszok, egyszer mesélek majd róla. jó móka.
itthon találkoztam a bátyámmal, akin sárgabarack színű ing volt.
a bátyám újabban rendkívül csinos.

ma még rendet kell raknom, össze kell pakolnom és filmet kell néznem. eszem ágámban sincs aludni, nehogy elmúljon ez a mai jókedv.