kabóca

alvás nélküli éjszaka. olyan jó ez így, nem akarom hogy vége legyen a napnak. ittam kávét kólával, azán kakaót kólával, meg savanyú uborkával. éjjel a sötét, kivilágítatlan utcán nagyon jó a levegő. legalábbis a nappali hőséghez képest.
valaki sétálljon velem egyszer egész éjjel az üres utcákon!
ne legyünk álmosak és fáradtak, úgy a legjobb. ígérem nemleszek hisztis.

már alig várom a vonatokat és a hidakat, a büfékocsit és a friss péksütit a különböző országokban, megtanulok dánul ezlesz a legjobb. és remélem egy régi álomfiúval fogunk bulizni majd.

a tévében 5 évvel ezelőtti zenék mennek, a filmek is régiek, minden régi. ma nosztalgia aztán minden elkezdődik vasárnap. remélem. jelen múlt jövő. folyton ezek vannak itt. a fejemben. ez lehethogy nagyon unalmas kívülről, de belülről sosemaz. minden nap egy kicsit más színű.