another postcard with chimpanzees

elővettem 3 doboznyi régi levelet. az unokatestvéremmel leveleztem főleg. évekig. 10 évesen kezdtük el kb. igazán külöleges és nagy odafigyelést igénylő művelet volt ám a levelezés. tudjátok, kiválasztani a megfelelő papírt. szines is legyen, de írni is lehessen rá. lehetőleg valami aktuálisan népszerű disney figura legyen a sarkában vagy ilyesmi. és hozzá illő borítékot is szerezni kellett. jobb esetben persze ezt egy csomagban árulták.
aztán meg kellett fogalmazni a levelet. ez olykor napokat is igénybe vett. aztán amikor már nagyobb lettem és ceruza helyett tollal kezdtem írni, igyekeztem rászokni arra, hogy egy levelet egy lélegzetre megírjak, mert kínosnak éreztem, ha látni lehetett hogy hol kezdődött egy új nap a levél megírása közben. olyankor ugyanis megint nagyon erősen fogott a toll. tudjátok miről beszélek.
végül megcímezni a borítékot. postára menni és feladni a kész levelet. vagy feladatni azzal aki legközelebb posta közelében jár.
és várni várni a választ.
ja és elrejteni a borítékban meglepetéseket. matricákat, rajzokat, pici és lapos dolgokat. az volt ám az igazi móka.
persze aztán a különböző nyári táborokban mindig begyűjtöttem mindenféle emberek címét és velük is leveleztem hosszabb-rövidebb (főleg rövidebb) ideig.
de ki ne felejtsem még a történetből azt az egykét évig tartó időszakot se, amikor egy tőlünk 2 (KETTŐ) háznyira lakó lánnyal leveleztem. napi rendszerességgel. igazából az az egész időszak nagyon idilli volt. és kalandos. ahogy megismerkedtünk. odaköltöztek az utcánkba és neki sem voltak barátai meg nekem sem. bicikliztünk a környéken. magányosan mind a ketten. és egy szerencsétlen/szerencsés pillanatban összeütköztünk. elég idétlen helyzet volt, de nagyonnagyonjó barátnők lettünk végül. minden időnket együtt töltöttük. ha nem, akkor levelet írtunk egymásnak. picike borítékba tettük bele az üzeneteket. és az ablakomból láttam ha odafutott a postaládához és bedobta a levelet. hétvégenként egymásnál voltunk mindig. aztán ennek is vége lett, csúnyagonosz levelekkel, amiket azóta se olvasok szivesen. de ez már egy másik történet.

Another postcard with chimpanzees
And every one is addressed to me.