nyuszi ül a fűben

azért egy kicsit mégis meg tudtam lepni magam. és azóta is ugyanabban a fura zavarodott állapotban vagyok. persze néha el tudom felejteni amíg mondjuk televíziós vetélkedőt nézek vagy könyvetolvasok vagy izé alszom. persze azis meglepő hogy nem valami rémisztő vagy legalábbis iszonyú nyomasztó dolgot álmodtam. inkább nem álmodtam semmit. kikapcsolt az agyam.
jelen pillanatban pedig az az érdekes, hogy nemtudom hogyantovább. eddig mindig voltak ilyen lehetőségek. semmi világmegváltó, de hosszabb-rövidebb ideig megoldották a gondjaimat. általában persze csak rövidebb ideig, de addig legalább nem voltam ideges.
mindig képes voltam nem tudomást venni az eseményekről. elméletem szerint ugyanis ami tőlem függetlenül romlott el, az nélkülem is fog jóra fordulni. tehát ha úgycsinálok mintha semmi közöm nem lenne a dologhoz, akkor majd szépen lassan megint visszatér minden a régi kerékvágásba.
most viszont elég nehéz úgy csinálni mintha nem én okoztam volna a problémát.
idióta vagyok azthiszem.