zoopraxiphone

nem emlékszem miért csapkodtam a homlokom hajnalban.
amúgy tegnap este volt igazikarácsony. rockin' around the christmas tree megminden. leopold.
aztán reggel frissen és rendkívül kipihentem indultam haza, előtte tejeskávé, a vonaton pedig horkolt mellettem egy nő.
jóvolt itthon, egész nap szavakat vágtam ki újságokból és betettem őket egy dobozba. nagy a rendetlenség. de legalább szép szines a szobám, egyszer szeretnék összebarátkozni radák eszterrel, elhívnám ide és megkérném hogy fessen meg valamit a szobámból. remek lenne. tényleg.
kaptam nemrég szép radák eszteres katalógust. kedvelem.
csomó mindennel akarok foglalkozni egyszerre. festőrestaurálnék is azthiszem, ha lenne sok pénzem és kiiktathatnám az adott felsőoktatási intézményből azt a nemkívánatos személyt. elküldeném őt szibériába. még kabátot is adnék neki, csak menjenmár.
aztán. szeretnék monográfiákat írni izgalmas magyar festőkről. csak ahhoz még sokat kell tanulnom. legalább annyira okosnak kell lennem, mint annak a múzeumos fiúnak aki magában beszél a villamoson. szóval ha majd elég elismert leszek ilyen monográfiák megírásához, leszerződhetnék a taschen-hez és nagyon szép könyveket adhatnának ki. mindenki megismerné világszerte kondor bélát. például. szerintem jóötlet.
kicsit később (mármint a mostanhoz képest később) lesz majd hátizsákos világjárás is. de legalábbis európa. amerika nemmegy hátizsákkal. de azt is lesz. rothko chapel! és egyszer talán india, chandigarh. persze csak az építészet miatt, a vallás kevésbé érdekel.

majd még mesélek terveket...