terrible horrible impossible

nem néztem meg a karácsonyi vásárt bécsben ámde láttam jónéhány zseniális kiállítást.

vasárnap sütitettünk és teátittunk, majdnem itthon, majdnem jóidőben, nem az én szülinapomon.

hétfőn elhittem hogy mégsem vagyok beteg

csak a nemkívánatos személy azon a helyen ahová mitsemsejtve elköltöztem egy éve.

kedden rájöttem hogy mégiscsak és megint beteg vagyok, aztán aludtam.

szerdán orvosnál voltam újra, egy másiknál és ugyan az a helyzet.

lehethogy elvesztem majd néhány testrészem.

csütörtökön már nemtudom mit csináltam de úgyse érdekel senkit.

ma pedig hazamenekültem a mosatlan edények elől.

itthon kísért a múlt, bár még nem eléggé, van jó és rossz kísértet is. vagyis inkább kedves és kedvelt.

és nemcsak a múlt kísért de a jelenem és jövőm is aggaszt, vaníliafagyi és egy megbízható nemfodrász rendel