don't talk

nem állok készen az évvégéhez. határozottan nem.
még végig se gondoltam az elmúlt egy évet. nem is fogom annyira, habár abban biztos vagyok hogy egyetlen ajándék csokit se ajándékoztam tovább senkinek. gyakran volt szines a körmöm és egyszer ettem almát egy templomban.
mikor hazafelé tartottam ma, az járt a fejemben hogy ha sokáig nézek egy összegyűrt papírzsembendőt akkor vajon miért kezd el kígyószerűen mocorogni a szemem előtt?
ez azt bizonyítja, hogy a gondolataim semmiképpen sem haltak meg, csak jelentéktelen hülyeségeknek álcázzák magukat. egész jól elvagyok ezekkel a jelentéktelen hülyeségekkel egyébként így egy ideje. mármint a komoly vizsgaidőszak komolytalan szakaszát élem most később majd tanulok, meg majd költözök és majd férjhezmegyek. ezek komoly dolgok úgyhogy én ma nem ejtek több szót ezekről.
hát persze a lényeg megint csak annyi hogy elég rég aludtam és semmikedvem aktív életet élni
vegetálni fogok hogy úgymondjam