rövidülés

azthiszem nekem is van egy arcadia című képem. ha jobban belegondolok legalábbis. és csak az enyém. a megnyitó megint ilyen esemény volt, mindig az. élet. annak egy része legalábbis. van viszont egy olyan rész is, ami most nincs meg. borítékokban volt, és eddig biztosítva volt a "napi adag" most viszont nincs. kérdeztem hogy elveszett-e a varázs, de nem. lehet hogy itt maradt nálam és sosem jut el a megfelelő helyre. bárcsak tudnám miről beszélek. bárcsak tudnám miért.
elfáradtam. és holnapra rengeteg energia fog kelleni.
nem szabad csalódottságot éreznem.
így megy ez, igazán megszokhattam volna már...
pedig ma láttam embereket a "régi életemből" ott volt a mosógépárus fiú aki még mindig olyan mint egy kíváncsi kisfiú no és persze ott volt a galériás fiú, aki már teljes állásban az, sosem fog többet mellettem ülni az előadásokon. ez azért kár.
folyton azt kérdezgetem magamban hogy most milesz ?
és megint kezdem csak a következő 5 perceket látni...