harmonikus harmonika hang

vasárnap, október 05, 2008

dazlious

amikor itthon vagyok, mármint régi-itthon, valahogy sosem azzal töltöm az időt, mint amivel előtte terveztem. persze ez nem szemrehányás magamnak, hiszen kockás pokróccal betakarózva, szánhúzókutyás filmet nézni a családommal és közben popcorn meg sültgesztenyét enni igazán sokkal jobb időtöltés bárminél, amit csak el tudok képzelni ma estére.
volt egy iszonyú félelmetes és agresszív fóka is a filmben, úgyhogy lehethogy itt az ideje átértékelni a fókák jámborságával kapcsolatos elméleteimet. ezekről az elméletekről egyébként azthiszem utoljára egy macskakő nevű helyen, borozás közben beszélgettem egy fiúval akibe akkor nagyon nagyon.
és akivel aztán persze mégse. mint ahogy az rám jellemző. de mondjuk azt az időszakot azért eléggé élveztem, meghívót készítettem neki és alig vártam hogy összefussunk az iskolában a kávéautomatánál. miatta lógtam el úgy szemináriumot, hogy egyébként határozott szándékom volt órára menni.

ahogy ma vonatoztam hazafelé rufus wainwright énekelt nekem és elképzeltem hogy már esik a hó. persze ez még nem lesz egy darabig, mármint se hó se rufus. de ha hó lesz azt előre érezni fogom. az ég is épp megfelelő színű lesz és a levegő illata is épp elég borzongató lesz.
ma falevélnek öltöztem és a fókatéren mégis örültem hogy végreitthon. este nem mentem el sörözni sehová, főleg mert nem szeretem a sört és mert amikor a telefonhívás érkezett már nem volt rajtam zokni. és ha én egyszer leveszem a zoknim akkor elég nehéz rávenni arra, hogy utána mégis elinduljak bárhová.

egy svéd lány zenéjét hallgatom most, igazán kellemes hangulata van, persze a lassabb számok kicsit ilyen musical betétdal szerűek, a vidámabbaknak pedig olyan a szövege mintha soko írta volna őket. ja ezt persze nem csak úgy hasraütésszerűen írom, meg nem is akart olyan utalás lenni a sorok között hogy azért értem a szövegeket mert tudok svédül. szóval persze dehogy, a lány angolul énekel. mostmár elárulom hogy Frida Hyvönen a neve.

szabadidőmben mostanában kereskedelmi televíziócsatornák reklámblokkjaiban éneklek, persze csak úgy hogy max egy ember hallja ezt rajtam kívül. valamint nagyon sokat álmodok, kupacokba gyűjtöm a könyveket az ágyam mellé és ha még mindig marad időm akkor kimegyek dohányozni és teát inni a konyhába. a trolin minden reggel almát eszek, a vasútállomáson kávézok, fogmosás közben pedig dudorászok magamban, főleg a hello sunshine-t.