harmonikus harmonika hang

péntek, augusztus 27, 2010

mad world

a legkisebb táskám is akkora, hogy legalább egy alma mindig belefér még. aztán elmegyek rég nem látott barátokkal találkozni és olyan érzés, mintha hónapok óta először léptem volna utcára. ami nyilván nem igaz, de talán soha nem volt ennyi önbizalmam, mint most. természetesen mindent meg is teszek annak érdekében, hogy ezt megfelelően palástoljam az esetek nagy többségében, hiszen továbbra is remegek, ha egy idegen hozzám szól az utcán és szinte látom magam előtt a távolból másodpercek alatt felbukkanó zseblámpás rendőröket.
majdnem olyan félelmetes ez, mint a krokodilok abból a régi sorozatból, amit néztem tizenévesen. így aztán iszom egy pohár fröccsöt, eszem egy almát és felhőkön ugrálok. apukám ma megdícsért a racionális döntésemért és én is megsimogatom a saját fejem, miközben igennel felelek a narancsleves kupak 'komolyan veszel?' kérdésére. teljes a képzavar, soha nem gondoltam volna, hogy ilyen, amikor az ember boldog. őrület.

vasárnap, augusztus 01, 2010

I was slicing up an avocado

nagyon szeretnék most mindent lerajzolni, ami velem történik. keresni hozzá néhány megfelelő szót és illatot. a hangokból pedig elég annyi, amennyi a buborékon át is beszűrődik.