don't be sad if i lose you in the street

a mi szobánkból bármi lehet mostmár. van egy szoba ami tele van falevelekkel. mi pedig mindig csak nevetünk. vagy alszunk. ha nem ez történik, az csak abban az esetben lehetséges ha nincs mi, hanem a két ember külön. anyukám régen mindig azt mesélte, hogy mennyire szeretett almát enni mikor egyetemista volt.
én pedig azt szeretem a legjobban, amikor elindulok valahová. nemszeretek megérkezni, nemszeretek ottlenni. elindulni szeretek csak. a folyamat egyéb része nemérdekel. vagy nem szabadna hogy érdekeljen.
van ez a life without buildings szám, a leanover, amit rajtam kívül mindenki utált a nyáron. az én számom. és egyátalán nem akarok rájönni hogy mire emlékeztet.
szeretnék nagyon sokáig aludni vagy legalábbis annyira szomorúnak lenni mint amennyire mások születésnapján szoktam.
na idén már tuti nem megyek korcsolyázni

kiscica kiskutya

sikerült újra olyan teát csinálnom, amilyet régen a munkahelyemen ittam mindig. nyáron. csak ez a tea hiányzott egészen idáig, mintha ez lenne az egyetlen olyan dolog amire érdemes visszaemlékeznem azokból a hónapokból.
nomeg az m&m's cukorkára.

tegnap, amikor ültem egy ablakban este, néztem a füstöt és próbáltam nem hallani a közelemben lévők beszélgetését, csupa remek tervet eszeltem ki, aztán gyorsan le is írtam őket. mondtam azóta mindenfélét, a fele sem igaz, szerencsére.
de... hú eszméletlenül jó lesz!

és az is lehet hogy beköltözök ebbe a bagolydobozba.

such great heights

svefn-g-englar

o-óó
szerintem ezt majd ki fogom innen törölni
nem ma

sátor

na, újra ittvagyok. vagyis ott.

és ma sem volt muzeológia órám. tipikus.

éjjel pedig azt álmodtam hogy mégiscsak megbuktam az építészet vizsgán.

mostpedig itt ülök egy hatalmas fénymásoló mellett, ami furán kattog és villog, szeretnék inkább lefeküdni a földre, oda az ajtó elé, sosem fogom tudni elmesélni, hogy mi volt akkor.

magánügy.

tennis, anyone?

mondhatni ez az egész így maestére elég jól alakult. valami olyasmi jóérzés ez, mint amikor megnézem a stay-t például vagy egy szeles, sárga délután sétállni indulok találkozni valakivel vagy valamivel. megnézni a tavat, ülni a pad mellett, bemenni a házba és csodálni mondjuk azokat a sorokat a falon "day by day i think about the future"
vagy lehet hogy csak elolvasok egy újságcikket és felhasználom a szavait valami egészen másra, de talán az is elég amíg megtervezem hogy milyen zseniális lesz.
ha jól sejtem kb most vagyok az, aki két éve lenni akartam.

és még mindig akkor vagyok a legboldogabb ha ott ülnek mellettem, szép sorban, endi bobi és elvisz, mmm meg a többiek

hebbies jebbies

mától bármikor lehet tél.
teljesen felkészültem. egy régi jazz lemezt hallgatok, ilyen amerikaifilm-karácsonyjelenet hangulata van kicsit, de most nagyon élvezem. vettem téli kabátot, téli sálat, téli hajat, téli almát és szegfűszeget. olyan jó illat van mindenhol a házban.
szeretnék hóembert építeni. és korcsolyázni.