but she's not there

"... Elkántáltuk hát a születésnapot jelző idiótaszavunkat: - Fülinap! Mint mindig, most is úgy tettünk, mintha őrületes izgalom fogna el. Ugráltunk. Addigra már akkorák voltunk, hogy a padló rengett, akár a trambulin. Ám egyszer csak abbahagytuk; úgy tettünk, mint mindig, mintha az elviselhetetlen boldogság valósággal megbénítana. Így végződött a színjáték. Ezután elvezettek bennünket. Hehe."

nemlátok, nemhallok, nembeszélek, mégis jó.
azthiszem zombies - she's not there lesz a megfelelő zene ehhez. és furcsa hogy ezt írom, két hete nem hallgatok zenét rendesen. teljesen felborult minden. olyan mintha mindig hazajönnék egy utazásból és szinte azonnal indulnék is vissza.
nem tudom mikor lesz időm mesélni, egyszermajd tényleg fogok...



ez meg nem illik ide de tökmindegy

nem lépek egyszerre

belefáradtam abba hogy fiatal legyek. tényleg.

egyébként az utóbbi pár nap egyetlen pozitív élménye eddig az volt amikor elhaladt mellettem egy kisiskolás csoport és egy kislány azt mondta a barátnőjének miközben rám mutogatott, hogy "detökjósárga kabátja van a lánynak."
haza akarok menni.
feküdni az ágyon és nézni ahogy a hugaim "felnőtteset" játszanak.

igazából a hét minden napján azt hiszem, hogy ennél már nem lehet jobban elcseszni a dolgokat. de valahogy mégis mindig sikerül. remek.

a volver nagyonjófilm, hasonlóan szép mint pl a mindent anyámról csak ebben semmiféle ferdehajlamú szereplő nincs. és gyönyörű az egész. huhh. ennyi.
egyébként jelentem remekül érzem magam, i might be wrongot és hunting bearst hallgatok felváltva. csodálatos az idő odakint, pont csak annyira hideg hogy még ne fázzak, délután eső illat is volt. én ezt az időt imádom és ezt vártam már olyan nagyon rég óta.
egyébként a ma este folyamán kiderült hogy mégiscsak remek idegenvezető lenne belőlem, ráadásul elajándékoztam a csodatérképem. én mostmár boldogulok nélküle.
koradélután szembesültem vele hogy elfelejtettem a hugom születésnapját. aztán ez mégegyszer, a volver első jeleneténél rémlett fel újra, és keserűen gondolnék vissza a régi időkre, de ez nem ma lesz úristen főleg hogy már szombat van.
minden tekintetben érzelgős vagymilyen napot zártam, de most itthonvagyok és alszom amíg még lehet, vasárnaptól úgyis újra kezdődik minden. pontosabban mégcsak most kezdődik igazán.
úgy izgulok mint egy kisgyerek karácsony előtt...

hello

most elmegyek itthonról egy időre, elbúcsúzom a békés és csendes és magányos szobámtól, a kényelmes ágyamtól és a kedves ablaktól amin egész nyáron be volt húzva a függöny. már majdnem minden össze van készítve. könyvet is viszek, cédéket is meg mindent. azthiszem jólesz. van m&m's cukorkám újra és nagyonfinom mogyorós sütim, amit ma kaptam. és köszi.
rettentő izgatott vagyok csomó minden miatt...
szerdán pedig moziba kell mennem. annyit mondok hogy almodóvar. mármegint.
egyébként pedig a büfés lesz a legjobb barátom, úgyis mindig nála veszem majd a kávét. ezt már nagyonrég elhatároztam...

mert mindig erről szól

az idei nyaram legjobb filmemlékei