harmonikus harmonika hang

kedd, október 31, 2006

fél lábbal a

anyukám halloween alkalmából szerzett valami sütőtöklevet. nem túl finom. hozhatott volna inkább sötőtök alakú dobozkában soksok cukorkát.
régen ilyenkor mindig hivatalos voltam egy halloweeni lánybuliba. ami a maga módján azért elég szórakoztató volt azthiszem. néztünk nagyonrossz horrorfilmeket, felvettünk hülye fekete ruhákat és macskákat kergettünk az utcákon.
én ma előkerestem egy tavalyi videót amiben beck is énekel, találtam egy szobrot, amiről nem vagyok hajlandó képet berakni ide de azért érdemes megnézni, és ilyen zenéket hallgatok hogy: yeah yeah yeahs - date with the night, your place or mine - kill me, antony - i fell in love with a dead boy, beck - one foot in the grave.
micsoda elcsépelt egy nap

hétfő, október 30, 2006

it's the devil's way now

múlt héten kedden volt az a kommunikáció előadás amiről kivételesen nem lógtam el. még csak háromnegyed órája tartott, amikor menthetetlenül a könyvem végére értem, úgyhogy a maradék ugyanennyi időben azthiszem próbáltam megérteni az előadó lelkesedését a téma iránt. nem mondom hogy teljesen sikertelen próbálkozás volt, sőt, de most nem erről akartam írni. azóta rengeteget törtem a fejem azon, hogy az én életemből vajon miért marad(t) ki ennyire a kommunikáció. no nem tudományos értelmben, csak úgy egészen átlagos módon. vicces hogy sosem voltam rá képes. azthiszem ezért is van az, hogy mostanában mindenki csak azt tudja rólam, amit a leginkább szeretnék elrejteni.
ha amerikai lennék lehet hogy most elrohannék a legközelebbi könyvesboltba és vásárolnék egyet a how to... sorozat ideillő darabjából.

lehet hogy tényleg minden egyre rosszabb lett az elmúlt fél évben. azaz hogy egyre kevésbé tettem azért hogy ne legyen rossz. azthiszem így a pontos.
szerencse hogy ezeket mindig csak utólag veszem észre. az összes banális tévedést is például. pénteken amikor átrendeztem a szobám, előkerült azabizonyos felvételi mappa és borzasztóan meglepődtem azon hogy tényleg mennyire csapnivaló az egész. most biztos nem lenne merszem beadni. persze most az a lelkesedés is bekerült valami dobozba, ami akkor még megvolt. és hogy mi maradt helyette arról sokáig sejtelmem sem volt. most meg jobb ha nem árulom el...

a narancslé kupakjába az volt írva, hogy gyorsíts!
mint thom yorke amikor 1:54-nél aztmondja hogy because...
úgy kellene.

ez a post sokkal hosszabbnak indult, de a felét mosolyogva kitöröltem. még mindig nem tudok nyilvánosan sértegetni.

péntek, október 27, 2006

rothko chapel

szombat, október 14, 2006

csütörtökön döbbentem rá ott a kedvenc kávézónkban, hogy életemben először tökéletesen független vagyok. és most azon gondolkozom hogy ez vajon mióta is van így. mert nem régóta ez egészen biztos. maximum 2 hete.
tegnap délután pedig, amikor bátyám a maradék cuccait is elvitte itthonról és teljesen üres lett a szobája, csak a szőnyeg maradt meg a tapéta, gyorsan bűntudatom is lett, hiszen énis ezt fogom csinálni hamarosan ami elég szomorú esemény lesz. azaz persze nekem alapvetően nem, csak ne szeretném ennyire ezt a házat.
újabban egyébként kifejezetten gyakran fantáziálok arról hogy milyen lehet repülni. de minimum lebegni. tegnap egy piros lámpánál állva át akartam repülni az arra száguldó autók felett aztán a margithídról is be akartam ugrani a duna feletti nagy üres levegőbe. de persze úgysem.

kérem a domboldalam le akarok gurulni!

csütörtök, október 12, 2006

kertész leszek

a helyzet az, hogy ma egész nap semmi dolgom. és ez olyan jó. ősz van végre, megyek sétállni, lefekszem a fűbe ott a sok furcsa épület közelében és könyvet is fogok olvasni mert ősszel mindig ilyen dolgokat csinálok. tegnap újra megnéztem a táncos a sötétbent hátha nem fogom sohatöbbé azt álmodni hogy meghalok.
itt vagyok a kollégiumban, teljesen egyedül mindenki előadáson van csak én nem. meg a portásnéni. tegnapelőtt is ősz volt, amikor felmásztunk azokra a pici dombokra és majdnem megtámadtak minket az óriási szitakötők. akik sokan voltak. rengetegen.
most egy ideig minden nap ősz lesz, nem is tudom hová menjek így hirtelen, haza is szeretnék majd ha már hullanak a falevelek a fókatéren, keresni kell pici parkokat és nagy kabátokat, új szokásokat is, a dohányzás már unalmas, radírt meg mégse gyűjthetek éjjelnappal.
azt is álmodtam nemrég, hogy újra a régi iskolámba járok, hideg van és fázik a kezem amiben a rajzmappát viszem. jólenne ha megint ezért fázna a kezem. hiányzik. géza is a francba még géza is.
írtam levelet sopronba, elbújt ott egy kedves lány és válaszolt mert tudja hogy mennyire szeretek levelet kapni.
sosem leszek építész, muzeológus még talán ha el nem veszik a kedvem. egyszer úgyis csinálni fogok valami olyat is amire igazán büszke lehetek egész életemben.

péntek, október 06, 2006

smafu

we are aimless and the target is an empty wall

vasárnap, október 01, 2006

menjünk haza aludni

tegnap reggel arra vetemedtem hogy megnéztem csodaszép városunk csodaszép új főterét. van egy rész ahol üveg van és le lehet nézni és kövek vannak ott. kibaszott modern konstrukció hogyúgymondjam. egyszer elkezdtem olvasni egy könyvet arról szólt hogy a louvre előtti üvegpiramisnak mi köze van a szabadkőművesekhez. mivel ádámtól és évától kezdődött az okfejtés valahogy sosem tudtam meg a választ a kérdésre. de ez nem is lényeges.
sokkal érdekesebb kérdés hogy vajon Beck miért csinál úgy mintha 4 évvel ezelőtt lenne? persze lehet hogy nem is csinál úgy. ezesetben viszont át vagyok verve rendesen. de erről majd még később értekezek. nem most.
most sok dolgom van. hát például sajnálom egy kicsit hogy nemnagyon aludtam a hétvégén. meg kávét se ittam. ezen kívül fel kell készülnöm egy olyan alkalomra amikor én fogok előadást tartani emberek előtt. nem biztos hogy élvezni fogom a helyzetet.
és kaptam sok filmet, amiket mind meg akarok nézni és meglehetősen zavar hogy nincs rá időm. több idő kell, sokkaltöbb, kicsit kicsúszott a kezemből az irányítás. és reggelente is hipphopp fel kell kelnem. borzalmas.
viszont szeretnék majd úgy úszkálni egy tóban/medencében hogy közben esik az eső és süt a nap. azt mondta nemrégiben egy okos ember hogy írjak listát a rövid- és hosszútávú céljaimról és gyakran nézegessem őket. a tóban úszkálás nem fog a közeljövőben megvalósulni ezért ez mondjuk hosszútávú cél. de majd még gyűjtök ilyeneket.