x

lázálmok, őrült ötletek és tettek. előttem és utánam. hiányoznak az emberek, de most bepótolok mindent. csak pár szó mielőtt elkezdődne.

future is an alternative version of the past

de ezt majd meg kell magyaráznom magamnak is

we need to talk

valami hiányzik, pedig mindent elrendeztem. talán túl sok időm van aludni, pedig sokkal többet kellene olvasnom mint bármikor eddig. ittvannak a könyvek is, mind szép rendben mellettem. és ez menni is fog, mert elhatároztam hogy minden menni fog, csak egy picit most úgy érzem megint túl sokat vártam. sétálljunk az utcán, utazzunk vonaton vagy igyunk forraltbort a hegyekben és beszéljünk. semmi más nem kell most, komolyan.
csak beszéljünk.

allegro

megtaláltam a megfelelő zenei aláfestést a gondolataim sebességének illusztrálására. vagy lehet esetleg ez is, azthiszem ez az ami mostanra állandósult, az első példa csak az utóbbi pár napot jellemzi.

ma festettem. lélekben egy kicsit holland vagyok és a 17. század második felében élek Delftben.
egyébként a hó elzárta előlem a világot, de talán nem is bánom annyira. iglut építek holnap.

Arvo Pärt és a tintinnabuli

lehet hogy nem szabadna túlzott jelentősséget tulajdonítani bizonyos eseményeknek, de eddig is rendszeresen megtettem és nem látom különösebb okát annak, hogy ezen épp most változtassak. úgy látszik ugyanis mégis létezik a dolgok jelen állása szerint az az állapot, ami valamiért egy kicsit az amerikai filmek kliséire emlékeztet. kedvem lenne leírni az egész eseménysort, de bőven elég lesz annyi is az emlékezéshez, hogy továbbra is és talán egyre inkább (naiv) csodálattal viseltetek az okos és tehetséges férfiak irányában. ezzel egyenes arányban áll - mondanom sem kell - az az érzés, ami a saját gondolataim megfogalmazhatatlanságának érzetéből eredő frusztrációkban nyilvánul meg.
megfelelő stratégia hiányában marad a türelem, a lányos esetlenség - aminek alkalmazása egyébként számos további kérdést vet fel és eddig meghatározónak hitt elvek megdöntése felé mutat. van még mosoly és határozottság is az alkalmazandók listáján, nemtudom van-e értelme, de minthogy valójában mindig annak van értelme aminek értelmet adunk, így ma természetfeletti varázserőt tulajdonítok a hónak (sokkal inkább mint saját magamnak).
szeretem amikor mások értékes percek egymásutánját ajándékozzák nekem az életükből minden komoly szándékosság ellenére, azt viszont továbbra sem tudom megmagyarázni, hogy miért érzem magam egyre butábbnak akkor, amikor egyébként egész jól mennek a dolgok. holnap vallásszociológia vizsga és cseppet sem izgulok, ráadásul ez a post sem emlékeztet semmi korábbi dologra azthiszem.
de ez az este sem.

valahol most értettem meg azokat, akik sok időre elvonulnak a világ elől gondolkodni és írni. szeretném elhinni hogy én is valami ilyesmit fogok csinálni dániában.

det går fint

eléggé hideg lesz itt márciusban

de hát ki a francot érdekel ha egyszer ilyen gyönyörűek a házak

sapka, sál, kesztyű

félelmetesen hosszútávra tervezek

ami viszont meglehetősen bizarr

az az, hogy az idei karácsonyi nótám

bobby vinton blue velvet című száma lesz

if only

amikor megtörténik ugyan az, mint ami évekkel ezelőtt, és megint elkövetem ugyan azokat a butaságokat és újra és újra meglepődök azon, hogy hogyan is történhet velem ilyesmi mindig... akkor maradnak a boldog csokievő pillanatok és a magyar historizáló építészet, a fülem mellett suttognak és csámcsognak a következő vizsgák, a hátam mögött sorakozik az összes többi emberi kapcsolatom amikre képtelen vagyok elég időt szakítani. soha nincs vége ennek az időszaknak, tényleg nincs azthiszem.

csak willy mason van meg én. és a vonatutak amiket jobb végigaludni. meg az ezernyi terv és lehetőség és én tényleg nem panaszkodom. van ami nem megy, de ezt olyan nehéz elfogadni úgy, hogy körülöttem mindenki más profi benne.

-

Az élet kék, belül piros és a közepe egy rágó.